spontán rajzok papíron – 21×30 cm – tus, toll, csruza, vattapálcika és roulette
Rajzaim egy ritka önfeledt pillanatban születtek, amikor minden félelmet legyőzve olyan szabadon rajzoltam, mint annakidején a négy-öt éves kisfiam, akit néha irigyeltem, amikor, teljesen feloldódva, nyelvét kinyújtva, szuverénen uralta a papír fehér mezejét.
A flow áldott állapotában, feledve volt minden külső szempont, a MŰ fontossága, a MONDANIVALÓ súlya, a MŰVÉSZET társadalmi szerepe, a stratégiák …
Tollam repült! A játék öröme, nem az elronthatom félelme vezette! Nem, de mintha nem is a kezem. A papírt alig érintettem:
Bagatellek születtek, nem nagyravágyóak, könnyedek, játékosak, súlytalanságukban örömteljesek. Az eddig semleges, érintetlenségében ijesztő felület életre kelt. A pont-vonal-folt kontrasztjának párbeszéde munka közben szólt hozzám, a kapott impulzusok mutatták a ritmikus mozdulatok további irányát.
A primitív gesztus nyomai évek óta szunnyadtak egy fiókban, kiállítva még nem voltak, de kapcsolatuk velem élő maradt. Néha elő kellett venni, megnézni őket, izgalmasak maradtak, továbbra is beszéltek hozzám.
Konzerválták akkori örömömet. Remélem megosztható és továbbadják a befogadónak is!
Ezen a kiállításon, megmérettetésre, egy válogatás a Bagatellek sorozatából.
Garda Aladár László
Budapest, 2024. május 16.